Magyar Péter és Markus Söder megállapodott egy közös kormányzati bizottság létrehozásáról, amely a gazdasági, felsőoktatási, kutatási és technológiai kapcsolatokat hangolja össze.

Kiemelte, a Tisza-kormány alatt más a prioritás: azokat a befektetéseket keresik, amelyek nagyobb hozzáadott értékkel bírnak, ahol nagyobb a hangsúly a kutatás-fejlesztésen.

A külügyminiszter szerint Budapest közvetlen biztonsági és gazdasági érdeke, hogy a nyugat-balkáni országok közelebb kerüljenek az Európai Unióhoz, különösen a közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztése révén.

A kormány szerint már az euróhoz vezető felkészülési folyamat is nagyobb gazdasági stabilitást és bizalmat teremthet a vállalatok, a befektetők és a fogyasztók körében.

A jegybankelnök szerint az euróbevezetéshez három alapvető feltételt kell teljesíteni: társadalmi támogatottságra van szükség, jó bevezetési stratégiára és felkészült gazdaságra.

A jelenlegi helyzet még nem tűnik drasztikusnak, de így is fejtörést okozhat például a magyar döntéshozóknak, akik éppen az euró bevezetésére próbálják felkészíteni az országot.

Kiemelte, hogy a két ország szakemberei megkezdték a még nyitott műszaki és üzemeltetési kérdések rendezését, így egyebek mellett a menetrend véglegesítését is, hogy a vasúti közlekedés zökkenőmentesen indulhasson el.

Magyarország a leghatározottabban elítél minden olyan támadást, amely a civil lakosságot veszélyezteti, valamint egy szuverén EU- és NATO-tagállam területének és légterének megsértéséhez vezet

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország humanitárius segítséget továbbra is nyújt Ukrajnának, de katonai támogatást nem.

Ugyanakkor megerősítette: Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába az új magyar kormány alatt sem.

Elmondtam a főtitkár úrnak, hogy Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem harci eszközöket az orosz-ukrán háborúba

Egyúttal megőrizni vagy újraépíteni a beszélő viszonyt a vezető európai uniós tagállamokkal és magával Brüsszellel.

A Tisza-kormány egyik legfontosabb külpolitikai céljaként fogalmazta meg, hogy Magyarországot „visszaintegrálja” az Európai Unió és a NATO fősodrába.

A kapcsolatokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokon Budapest a hatból csak két klaszter megnyitásához járult hozzá, és az utóbbi hetekben már háromszor is megakadályozta az előrelépést.

Kijev szerint az elmúlt száz napban sikerült normalizálni a két ország viszonyát, annak ellenére, hogy a két vezető még nem találkozott személyesen.

Hozzátette, mindkét kérdésben világos Magyarország álláspontja, és tudja, hogy számíthat Magyar Péter konstruktív hozzáállására, hogy megtalálják a megoldásokat.

Örömmel egyeztettem újabb esetleges közös közlekedési és energetikai beruházásokról

Orbán Anita kiemelte: Magyarország száz százalékban elkötelezett a Nyugat-Balkán uniós integrációja mellett, csatlakozott a Nyugat-Balkán Barátai csoporthoz, a térség valamennyi fővárosában szakértő segíti a csatlakozási folyamatot, és különmegbízottat is kineveztek a Nyugat-Balkán ügyeire.

Míg a mostani irányelvben elítélik az orosz katonai agressziót, és elismerik Ukrajna szuverenitását, területi integritását és önvédelemhez való jogát, addig az ENSZ tavalyi közgyűlésén az Orbán-kormány által meghatározott mandátum ezekre nem tért ki, és végül az Ukrajna szuverenitását és területi integritását megerősítő határozat ellen szavazott.

Orbán Anita a Facebook-oldalán azt írta, az egyeztetésen elkezdték előkészíteni az őszi német-magyar fórumot, amely szerinte idén különösen fontos jelképe lesz a két ország kapcsolatának.

Megerősítettem a kancellár úrnak, hogy Magyarország konstruktív partner lesz, büszke, európai országként, ott leszünk, amikor meg kell oldani feladatokat.

Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett pénteken Orbán Anita külügyminiszter, a középpontban a nemzetközi biztonság, a szövetségi együttműködés erősítése és a jelenlegi geopolitikai kihívások álltak

Új kezdetre van lehetőség, új fejezetet nyitnak a magyar-osztrák kapcsolatokban – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben, miután Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt.

Ursula von der Leyen hétfőn gyors előrelépést sürgetett az Európai Unió és Magyarország közötti, az elmúlt években megromlott kapcsolatok rendezésében.

Világossá tettem az elnök úr számára, hogy Magyarország a továbbiakban is megvédi a határait, és az eddig kiszabott bírság jóváírását fogja kérni az új uniós költségvetés tárgyalásakor

A megbeszélésen áttekintették a magyar-albán belügyi kapcsolatok aktuális kérdéseit, különös tekintettel az illegális migrációra, a határbiztonságra és a közös biztonsági kihívásokra.

A tárcavezető rögzítette: a migráció tekintetében Magyarország álláspontja változatlan, ugyanakkor kész az egyeztetésekre az arra rászoruló tagállamoknak nyújtandó technikai segítségnyújtás lehetőségeiről.

A migráció kérdésében Magyarország álláspontja változatlan, ugyanakkor kész az egyeztetésekre az arra rászoruló tagállamoknak nyújtandó technikai segítségnyújtás lehetőségeiről.

Orbán Anita még szerdán posztolt róla, hogy tárgyalt Baiba Braže lett külügyminiszterrel – eszerint megegyeztek arról is, hogy újraindítják a 2019 óta szünetelő kül- és biztonságpolitikai konzultációkat, illetve 2028-ban Magyarország ötödik alkalommal részt vesz a balti légtér védelmében.

Hozzátette, a tárca felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot, ezzel védve az ország biztonságát és szuverenitását.

A nagykövetek munkáját nem a fogadások és a protokolláris találkozók száma alapján fogják megítélni, hanem aszerint, hogy mit sikerült elérniük Magyarország számára

A Tisza-kormány egyik legfontosabb külpolitikai céljaként fogalmazta meg, hogy Magyarországot „visszaintegrálja” az Európai Unió és a NATO fősodrába.

Magyarország álljon ki a Nemzetközi Bíróság és az egyéb általánosan elismert nemzetközi vitarendező testületek működése mellett, és támogassa a Nemzetközi Bíróság joghatóságának általános elismerését; lépjen fel a nemzetközi jogi és bírói fórumok átpolitizálása ellen, pártatlanságuk megőrzése érdekében.

„Hivatalosan is kimondom, hogy a visegrádi négyek újra él” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök a V4+Írország miniszterelnöki találkozó után tartott sajtótájékoztatón, amit a pozsonyi várban tartottak csütörtökön.

Ruszin-Szendi Romulusz, Magyarország honvédelmi minisztere, Robert Kaliňák, Szlovákia védelmi minisztere, Jaromír Zůna, Csehország védelmi minisztere és Władysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország védelmi minisztere megállapodott abban, hogy a jövőben meghívják a V4 együttműködés tagállamainak képviselőit valamennyi olyan hadgyakorlatra, amelyet államuk területén tartanak.

Magyar Péter fogadta a visegrádi négyek vezetőit Gödöllőn, közös sajtótájékoztatójukon pedig kijelentette: Magyarország örömmel tér vissza a V4-ek együttműködésébe a legmagasabb szinten.

A magyar kormány az ukrajnai magyar kisebbségek jogainak vállalt rendezéséhez köti Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának továbbengedését, ezt a magyar kormány megmondta múlt héten, amikor szintén nemmel szavazott ebben a kérdésben.

A magyar kormány harmadszor is blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, és csak akkor hajlandó feloldani a vétóját, ha Kijev előrelépést mutat fel az országban élő magyar kisebbség jogainak védelmében – írja a Kyiv Post.

Ez azért akadályozza a folyamatot, mert a következő klaszterek formális megnyitásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.

Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben.

Ugyan Magyar még nem részletezte kormánya hozzáállását, de már többször említette, hogy a kohéziós alapok, valamint az agrártámogatások csökkentése elfogadhatatlan – emiatt is csatlakozott a kohézió barátai kezdeményezéshez.

Magyarország konstruktívabb szereplő lett az Európai Unióban az új kormány alatt, "de ez nem jelenti azt, hogy nem a magyar érdekeket védelmeznénk minden percben" - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon, ahol az uniós politikai vezetés megerősítésének és a versenyképesség javításának szükségességéről, valamint a közép-európai együttműködésben rejlő lehetőségekről is beszélt.

A(z) T/71 számú törvényjavaslat elfogadásra került: önálló indítvány elfogadva.

Marco Rubio és Robert F. Kennedy közleménye szerint a nők egészségével és a családpolitikával foglalkozó nemzetközi egyezmény titkársági feladatait a jövőben az amerikai egészségügyi minisztérium globális ügyekért felelős irodája látja el.

A Tisza Párt külügyi szakpolitikusa a kongresszus mindkét pártjának tagjaival folytatott egyeztetéseit követően az MTI-nek adott interjúban azt mondta: tájékoztatta partnereit Magyarország helyzetéről, illetve az energiaforrások diverzifikációja felé tett lépésekről, és megértést tapasztalt részükről, ugyanakkor azt az elvárást is, hogy szűnjön meg Magyarország egyoldalú energiafüggősége Oroszországtól.

aktív szerepet vállal Magyarország a V4-ben is – ez ugyanis az előző kormány idején elsúlytalanodott, miután az előző kormány egyre kevésbé találta a hangot a más pártcsaládokba tartozó kormányokkal a csoporton belül, elsősorban Lengyelországgal, miután ott Donald Tusk Polgári Koalíciója került kormányra. „Újrakalibráltuk a magyar–lengyel kapcsolatokat” – mondta Orbán Anita, utalva Magyar Péter első külföldi útjára, amely Varsóba vezetett. Ennek az útnak a nyomán Magyarországon V4 miniszterelnöki csúcstalálkozó is lesz.

A kínai fél tudomásul veszi a magyar kormány által a törvényeknek megfelelően lefolytatott vizsgálatokat.

Rácz András szerint a diplomata fedésben dolgozó hírszerzők kitiltásával „Magyarország régi adósságát törleszti az EU- és NATO-szövetségesek felé. Azzal, hogy Magyarország nem küldött haza ilyen figurákat, a szövetségeseink biztonságának is ártottunk, hiszen a Budapesten működő orosz hírszerzők a szövetséges országokban is hajthattak végre műveleteket.”

A megbeszélés célja az volt, hogy a Dunakeszi Járműjavító által Egyiptomba gyártott kocsik szállításának leállása után megtalálják azt a “jövőképet és kiutat”, amely nemcsak az egyiptomi utasoknak jó, hanem összhangban van a magyar adófizetők érdekével is.

A térség ezen felül a multilaterális diplomáciában való szövetségépítésekhez, valamint a gazdasági együttműködés, a piacbővítés és diverzifikáció szempontjából is kézenfekvő célpont Magyarország számára.